Most megint nem kímélem angol olvasóimat, elő a Google Translator-ral :)

Az egyik fórumra írtam fel ahol Angliában élő magyarokkal társalgok, és gondoltam beszúrom ide is külön posztként.

Valahol olvastam, es ez tökéletesen le is írja amit erzek: "az a Magyarország amit 

szeretek már nem létezik".

Vannak bennem szentimentális érzések Magyarország iránt, hisz ott nőttem fel, de már túl vagyok azon, hogy megdobban a szívem amikor átlépem az országhatárt. Sőt az 

utóbbi időben egyre kevesebbszer akarok hazamenni. Egy csomó gyermekkori élmny vanbennem, es azok hianyoznak, de mar nem kaphatom oket vissza, mert az elmult 20 evbenaz orszag is gyökeresen megváltozott, a rossz irányba sajnos. Túl vagyok már azon, hogy gyermeki szentimentalitással nézzem az országot és vágyakozzak vissza.

Nem akarom itt szidni, mert szerintem már leírtam, elmondtam régebben hogy mit nem szeretek benne, de ahogy látom a helyzet nem jobb, hanem rosszabb lesz folyamatosan.

Itt Angliában viszont kezdem azt érezni hogy otthonra leltem. Munkámban megbecsülnek, szeretnek, megfizetnek, nem basztatnak. Hétköznapjaimban rengeteg programot találhatok ki, egy csomó helyre el lehet menni. Sportolok, étterembe járok, pókerezünk,  beszélgetünk, közösen főzünk, sárkányozunk, BBQ-zunk a tengerparton a barátokkal, kirándulunk rengeteget.

A város ahol élek tiszta, relatíve csendes, biztonságos (teszek is róla :)), rendezett, az emberek figyelnek egymásra. Nincs irigykedés, rosszakarat, nem látok mindenütt kigyúrt-tetkós, nyaknélküli bűnözőket a nőiekkel. Az élet könnyű, és nyugodt, sokkal kevesebb stressz ér mint otthon. Egy csomó angol ismerősöm / barátom van, főleg a rendőrök közül, akik szintén befogadtak, elismernek, és tök jól elvagyok velük.

Azt kell hogy mondjam, az angol nép sem fekete és fehér, hanem igen összetett, de nagy általánosságban én szeretem az angolokat, mert egy csomó értékük van ami említésre méltó. Még ha sokszor hatalmas kulturális szakadék is tátong közöttünk, viszont azt ellensúlyozni lehet egy csomó más dologgal. 

Azt tudom mondani hogy a gyerekkori barátaimon és a magyarországi Auchan/Tesco péksüteményes szalámis részlegén kívül nem hiányzik semmi Magyarországról. 

Én úgy vélem hogy az ember egy csomó jó dolgot kihasználhat Angliában, csak ki kell mozdulni és tenni kell érte. Ahogy észrevettem sajnos hogy nagyon sok embernek Anglia valahol egyet jelent a "bezártsággal", rengeteg community, (lengyel, magyar, stb), egyszerűen nem "nyit" az angolok felé és ezáltal még jobban elidegenednek. Én nézem az angol tévét, hallgatom a rádiót, van közös téma így a kollégákkal. Sok magyar ismerősöm inkább kihozza a UPC-t hogy aztán itt kint való világot nézzen és magyar híradót :) Egyszerűen nem ertem :). Persze vannak okok ami miatt teljesen elfogadható. (sokszor a gyereknek akarnak magyar nyelvű tv-t adni, hogy ne felejtsen el magyarul ami viszont tök jó)

Én nem tervezem előre az egész életemet, de azt hiszem itt örömmel "letelepednék", és ha a helyzet úgy hozza, hogy itt fogom leélni az életem, akkor semmi bajom nincs vele és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle, de a lényeg, hogy ami még 3 évvel ezelőtt reális terv volt, miszerint vissza akarunk költözni Magyarországra, az most már egy elvetélt ötlet, mert egyszerűen képtelen lennék visszamenni a jelenlegi helyzetben.

És visszatérve a kedves kormányunk terveire, az ország amit elhagytam még ezek után is utánam akar nyúlni és levenni a pénzemből "szolidaritás" alapon. Mintha eddig bármit is kaptam volna attól az országtól amiért megérne szolidáris lenni. Ezért is mondom, sajnos nem választhattam meg hogy hol szülessek, de én egy olyan országot nem szeretek hazafiasságból aki ahol csak tud belém rúg. Ezért is mondom, örömmel fogok lemondani az állampolgárságomról, amint megvan az angol, ha ez a helyzet csak fokozódik, mert nem leszek hajlandó azon "izgulni" hogy most megint mit találnak majd ki.